Eger
Eger Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa, valamint Heves megye székhelye. Az északi régió egyik legnagyobb oktatási és kulturális központja. Történelme meghatározó az ország életében, legjelentősebb műemléke az Egri vár. Hazánk egyik legnevesebb borvidékének központja. A város neve latinul Agria, eredete ismeretlen, valószínűleg az éger, vagy égerfa szóból alakult ki.
A terület a kőkorszak óta lakott, a magyarok viszont csak a 10. században foglalták el a területet, ami után Szent István püspökséget alapított Egerben. A mai Várhegyen állt az első, már elpusztult székesegyház, ami a köré épült házakkal együtt alkotta a város történelmi magját. Eger a XIV. és a XVI. század között élte első fénykorát, akkor kezdett a város hírnevét megalapozó szőlőtermesztés.
A reneszánsz korban, Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek. A török harcok idején Eger fontos végvár volt, Dobó István várkapitány parancsnok vezetésével 1552-ben a várvédők 35-40 ezer fős török hadat vertek vissza, mely ostrom később Gárdonyi Géza leghíresebb regényének, az Egri csillagoknak a témáját szolgáltatta.
1596-ban végül sikerült a töröknek elfoglalni a várat, mert a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó segítséget küldeni a várvédőknek. Eger 1687. december 17-ig maradt a török keze alatt.
A XVIII. század a nagy újjáépítések és az új építkezések időszaka. Eger új arca a kor ízlésének megfelelően a
barokk lett, ebben a stílusban öltött újra testet a középkori gótikus templom, és a török dzsámi is.
Ekkor épültek a mai Kossuth Lajos utcai díszes kanonoki házaik, és a szerzetesrendek is egymás után építették barokk stílusú templomaikat, kolostoraikat.
A XVIII. század folyamán épült meg az új püspöki palota a székesegyház mellett. Az 1740-es évekre lett kész a Foglár György által alapított jogi főiskola is, majd 1756-ra a megyeháza is.
A barokk mellet a kor meghatározó építészeti irányzata a copf stílus volt, e két művészeti irányzat együtt határozták meg a XVIII. századi város képét. A copf stílus egyik legkiemelkedőbb alkotása az 1763 és 1785 között épült Líceum.
A középületek mellett a lakóházak száma is egyre szaporodott, 1787-ben 17 083 lakosával Eger az ország hatodik legnagyobb városa lett.
A 19. század a katasztrófák évszázada volt, kétszer is tűzvész pusztította el a város jelentős részét, valamint a kolerajárvány is végigsöpört a településen. Viszont ebben az időszakban, 1804-ben kapott érseki székhelyi rangot a város.
Eger lakói aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.
Eger kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő vasúti fővonalból, ami mai napig kihat a város életére.
Az első világháború után Eger lassan tért magához, az építkezések csak 1925-ben kezdődtek meg. A város újraépítése mellett nagy hangsúlyt kaptak a régészeti feltárások is, mely nagyban köszönhető a népszerű Egri csillagok regénynek.
A második világháború végén, 1944 őszén a német csapatok nagy pusztítást hagyva maguk után vonultak vissza.
A háború utáni időszakban intenzív építkezés jellemezte az egész várost, ekkor épültek ki a különböző városrészek: Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, Lajosváros.
Eger ma az ország egyik legkedveltebb turisztikai központja, történelmi, iskola- és egyben fürdőváros. Pezsgő kulturális élet jellemzi, minden évben számos fesztivál, zenei- ,sport- és gasztronómiai programok várják az odalátogatókat.
Blog
