Országos Nyitóoldal / Eger / Látnivalók / Iskola / Líceum (Eszterházy Károly Főiskola)

Líceum (Eszterházy Károly Főiskola) Eger

3300 Eger, Eszterházy tér 1

Email cím	[Email címet mutat...]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Webcím	http://www.ektf.hu

Líceum (Eszterházy Károly Főiskola) információk

Az egri Líceum rövid története

A Kossuth Lajos utcaiEgri Líceum barokk és rokokó stílusú épületét 1765 és 85 között építtette Eszterházy Károly egri püspök. Az „Universitas”-nek előzményeként Egerben már működött 1705-től Papnevelde, 1740-től jogi iskola majd 1754-ben jezsuita gimnáziumot is alapítottak.

Az egységes közép- és felsőfokú oktatás szellemi atyja Barkóczy Ferenc püspök volt, de mivel ő Esztergomban kapott hercegprímási tisztséget, ötletét Eszterházy vitte tovább, aki meg is valósította azt.

Négy fakultással működő egyetemet álmodott meg,de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indultak el. Sajnálatos módon az 1784-ben kiadott Ratio Educationis értelmében hamarosan ezek a tanszékek is megszűntek, két évre rá pedig a Papnevelde is Pestre tette át székhelyét. Mária Terézia ezen rendelete korlátozta a katolikus egyház addigi jelentős szerepét az iskolákban, és kijelentette, hogy az oktatás az állam ügye.

A rendelet továbbá kimondta azt is, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, ez a Budai. Így Eszterházynak az az álma, hogy egyetemet alapítson sosem teljesülhetett igazán, helyette az iskola a Líceum nevet vette föl. A líceum olyan képzést jelentett az 1700-as években, ahol a gimnáziumi évfolyamokhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozatok is kapcsolódnak. Az oktatás rendje csak II. József halála után állt helyre, ekkor Eszterházy visszahelyeztette és újra beindítatta a megszüntetett fakultásokat.

Az épület keleti toronyában 1776-ban csillagvizsgálót nyitottak, mely a kor legmodernebb eszközeivel láttak el. Mivel II. József 1784-ben ennek működését is betiltotta a műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább őket. Ma, mint csillagászati múzeum tekinthető meg.

A XIX. században Pyrker János egri érsek által 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben.

Az 1948-ben debrecenben alapított pedagógiai főiskola is egy évvel indulása után már itt folytatta működését. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban.

Építtetőjének, Eszterházy Károlynak nevét csak 1989-ben vette fel, azóta ezen a néven működik, mint főiskola. Jelenleg négy kara van, ezek a

Bölcsészettudományi Főiskolai Kar

Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar

Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar

Természettudományi Főiskolai Kar

Az egri Líceum épülete

A Eger város Líceumának megtervezésével eredetileg Gerl Mátyás bécsi építész volt megbízva, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át a munkálatok irányítását. Az épület szabályos négyszög alaprajzú, hatalmas belső udvarral.

A Líceum főhomlokzatának külső kialakításában a barokk és copf stílusok az uralkodók. A főbejárat fölött elhelyezkedő díszterem eredetileg az ünnepélyes vitavizsgák helyzíne volt, majd a különleges ünnepségek és rendezvények kerültek itt megrendezésre, hétköznapokon zárva tartották.

Mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festõ készítette, mely képek a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizálta. A jogi kart jelképezi az Igazság szobra és a Hétszemélyes tábla, a bölcsészetet a földméréssel, csillagászattal, katonai- és politikai földrajzzal; az orvosi tanszéket a boncolással és gyógyítással, míg a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal és allegorikus képekkel jeleníti meg.

Az épület kápolnájában „Az üdvözültek” című freskót láthatjuk, ennek alkotója Franz Anton Maulbertsch osztrák festő.

A Líceum déli oldalán a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Az akkor 20 000 kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta. A könyvállomány azóta is növekszik, fejlődik, ma már 162 800 kiadvány található meg itt mintegy 30 különböző nyelven. A könyvtárépület copf stílusú tölgyfabútorzatát Fellner jakab tervei szerint Lotter Tamás egri asztalos készítette. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és József munkája, mely a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését ábrázolja.