Eger, a Felföld kapuja 2016

A magyar történelem során Eger sokáig katonavárosként funkcionált, jó földrajzi adottságainak köszönhetően. Azonban nemcsak Dobó István vára fekszik itt, de megannyi egyházi, oktatási és kulturális intézmény központja is egyben.

A felvidék kapuja
Eger városa a Bükk-hegységnek azon a síkságán alakult ki, amit az észak-déli irányban átfutó Eger-patak völgye tölcsérszerűen kitágított, beleolvadva az Alföld északi peremvidékébe.
I. István itt alakította ki az Északi Felvidék püspökségét, így a város gyorsan a régió egyházi, kulturális és gazdasági központjává vált. A völgy egy ponton 4-500 méternyire szűkül, ahol a benyúló magaslat alkalmas volt vár építésére. Emiatt kapta Eger a „Felföld kapujának” elnevezést. A magaslat neve is ebből alakult ki, Várdomb, ahova IV. Béla a tatárjárás pusztításai után engedélyezte egy erődítmény építését. A vár a XVI. század során töltötte be legfontosabb szerepét, amikor a török támadások ellen védelmezte az Alföld peremét és a Felföldet.
1596-ra azonban az erősség török kézre került, és ez nem is változott 91 évig, 1687-ig. Ezalatt az időszak alatt épült meg a Kethuda dzsámi és minaretje. A dzsámit 1841-ben lerombolták, de a minaret megmaradt, bár az idők során többször szorult felújításra, átépítésre.

A Rákóczi-szabadságharc alatt Eger kuruc központ volt, majd megindult a város rekatolizációja, aminek köszönhetően számos új, jelentős nevezetséggel gazdagodott a város: 1743-ban megépült a jezsuiták által alapított, majd később a ciszterciekhez került Szent Bernát templom, 1758-ban Kispréposti, majd 1776-ban Nagypréposti palota. A Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma is ebben az időben épült, 1771-ben. A szabadabb vallásgyakorlást támogató II. József személyesen engedélyezte a Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom felépítését, ami 1799-ra készült el. A század folyamán alakult ki Eger belvárosának mai arculata. A Megyeháza és a Líceumnak nevezett jogi iskola is ebben az időben épült meg.
1804-ben az egri püspökséget érsekséggé emelték, így hamarosan megkezdték egy bazilika építését is. Ez végül 1836-ban épült fel, igen gyorsan, öt év alatt, és ma is Magyarország egyik legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik.

Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regénye ösztönzőleg hatott arra, hogy nagyobb régészeti ásatások induljanak meg a múltszázad elején, ami mellett a városban dominánsabb szerep jutott az oktatási és kulturális intézményeknek is. A 60-as évektől kezdve számos épületet újraépítettek, majd 1968-ban a barokk belvárost védettnek nyilvánították, ezzel megakadályozták, hogy az egységes stílusban odaépült épületekhez oda nem illőkkel építsék be.
A város számtalan és változatos turisztikai látványosságának és a fejlesztéseknek köszönhetően Eger joggal kapta meg 2014-ben az Nemzetgazdasági Minisztériumtól az Év Turisztikai Városa elismerést.

Szerző: Berkes Márton